Járműeladás és vásárlás körüli etikett

Tudni illik … Avagy eladás és vásárlás körüli etikett, 06/08/2011 - 19:26 | by Sitkei Tibi
 
Tisztában vagyok azzal hogy az illem és hasonló fogalmak a mai felgyorsult világban idejét múltnak számítanak, mégis sok bosszúság előzhető meg az alábbi kimondatlan szabályok betartásával.
Nem hittem volna hogy valaha is le kell vésnem ezeket a sorokat, de sok használt és új jármű értékesítése után , azt gondolom beszélni kell róla hogy mit illik és mit nem.
Klikk..

Lehet hogy az önös érdek is közrejátszik, hogy elkerüljem a későbbiekben azokat az egyszerű embereket akik hajnal fél kettőkor írnak érdeklődő sms-t, vagy hívnak fel olyan stílusban hogy azt felidézni sem szeretném.
Mindenki ábrándozik egy szebb-élhetőbb világ után, de kevesen tesznek ezért a hétköznapok forgatagában is.
Kipöckölik az autóból a csikket, a parkolóban gyors körbenézés után egy villámgyors mozdulattal öntik a szemetet a kocsi alá, firkál, karcol a metrón, köszönni pedig még vissza sem!
Sorolhatnánk még napestig az apró tüskéket amelyek a hétköznapokat élhetetlenné, embertársainkat pedig ellenséggé változtatják. Mert zavar ha vasárnap fúr, ha az erkélyemre üríti a hamvedrét stb.stb.
 
A kereskedelem nagyon nehéz szakma, nem is mindenki alkalmas arra hogy emberekkel foglalkozzék nap mint nap.
Aki mégis alkalmas rá, az hamar alkalmatlanná amortizálódik ha nem vigyáz!:-)
 
De nem szükséges kereskedelemmel keresni a kenyerünket hogy pár bosszantó dologgal találkozzunk. Elég elhatározni hogy eladjuk a motorkerékpárunkat, esetleg veszünk egyet.
Pár tanács álljon itt alább,  hogy ne taszítsuk embertársainkat a társadalom gyűlöletébe.
 
Elkezdjük böngészni a hirdetéseket.
(Eladóként nyújtsunk korrekt , minden részletre kiterjedő tájékoztatást. )
Amennyiben valamelyik motor felkeltette az érdeklődésünket , mielőtt a mobilunkhoz nyúlunk nézzünk az óránkra.
Lehetőleg tartsuk be azt a szabályt hogy 8 előtt, és 8 után már nem illő ismeretlen helyre telefonálni. Ha ellenállhatatlan vágyat érzünk , vagy félünk hogy lemaradunk a nagy vételről előtte sms-ben érdeklődjünk a hívás alkalmasságáról.
Amennyiben eladóként az időpont nem alkalmas, kérjünk –vagy ajánljunk- visszahívást!
 
Ha lehet, kijelzett számról érdeklődjünk és ne felejtsünk el a köszönés után bemutatkozni.
A telefonban is legyünk korrektek egymással! Legyünk kompromisszum készek és tartsuk tiszteletben azt , ha az eladó nem hajlik az alkura. Ne okoskodjunk, ne akarjuk meggyőzni hogy mi vagyunk az egyetlen potenciális élőlény aki a motorjában fantáziát lát. Mindenkinek joga van megjelölni egy olyan árat amit kapni szeretne. Ha nem értünk egyet az árral, ne kezdjünk győzködésbe – okfejtésekbe, és végképp tartózkodjunk a láttam a neten valahol sokkal olcsóbban , vagy a máshol ennyiért is van kezdetű produkcióktól. Elmondhatom eladóként szánalmas hallgatni ezeket a konkrét tényeket nélkülöző csörgősipkás érveket.
Ha nem tudunk megegyezni, akkor meg kell köszönni a tájékoztatást és ennyi. Ne akarjuk mindenáron kioktatni az eladót!
 
Nem vall túl cizellált jellemre ha érdeklődésünk tárgya az eladásra kínált motorral kapcsolatban mindjárt az elején csak annyi: „Miazzalja főőnök?” Telefonon amúgy sem alkudozunk. Szerintem. Ez alól talán csak akkor nyerhetünk felmentést, ha a motor nagyon messze van, és ha nem sikerül az árban megegyezni akkor nem is érdemes elindulni. De ha ez a helyzet akkor is igyekezzünk elkerülni azt amit pestiesen „Cigánykodásnak” hívnak!
 
A személyes megtekintés kapcsán tartsuk tiszteletben hogy másnak is van magánélete.
Nem biztos hogy mindenki jól tolerálja a házához este 11-kor érkező „érdeklődő”-t.
Szintén ne várjuk el hogy azonnal csapot , s papot hátrahagyva „egy órán belül meg lehet nézni? ” kérdésre természetes igen legyen a válasz.
Ha az eladó magánember, ne várjunk tőle azonnali rendelkezésre állást ! Ez nem egy üzlet ahová a nyitvatartási időn belül bármikor érkezhetünk.
 
Ha létrejön a személyes megtekintés, az alapvető társadalmi normákat szintén tanácsos figyelembe venni.
Az eladó részéről jogos bizalmatlanság hogy semleges helyszínen , nem a saját garázsában mutatja meg a motort. Sajnálatos, de ez van!
A köszönés ! Hihetetlen hogy ezt le kell írni. L
Kézfogás – bemutatkozás.
(Alapvető dolog hogy korrekt ember a kézfogást állva—nem kocsiból ülve—a másik szemébe nézve intézi.)
Ne vigyük magunkkal a komplett haveri sleppet. Legyen olyan velünk aki ért az adott típushoz,  vagy legalább a motorokhoz általánosságban, de kerüljük a más garázsánál , továbbmegyek lakásánál való találkozást a komplett baráti társaságunkkal.
Ha körbejártuk a motort és mindent megnéztünk kérjük meg a tulajdonost hogy indítsa el a gépet.
Ha beindította ne tépjük azonnal csutkára a gázkart párszor , csak mert azonnal élvezkedni akarunk. A motor közvetlenül az indítás után még nincs üzemi hőfokon. Az egyik legsúlyosabb faragatlanság az ilyesmi. Várjunk türelemmel míg bemelegszik.
Az eladó a közben feltett kérdésekre igyekezzen a legjobb tudása szerint válaszolni.
 
Ne akarjuk meggyőzni az eladót hogy a szomszéd „Oktán Pista” akit magunkkal hoztunk a legjobb szerelő lévén, nyugodtan ízeire szedheti a gépet.
Amennyiben úgy gondoljuk hogy a motor érdekel minket beszéljünk meg a tulajdonossal egy másik időpontot amikor egy A VEVŐ által kijelölt szakszervizben átvizsgálják a teljes motort. Ez mindenkinek jó! A vevőnek azért mert tudja hogy nagy eséllyel nem zsákbamacska amit vesz, az eladónak azért mert a vevő így megbizonyosodhat arról hogy korrekt gépet kínál.
Figyelem! Érdeklődőként nem ildomos ilyen kéréssel citálni az eladót! Csak akkor illő ilyet kérni ha ez a vásárlást megelőző utolsó lépés részünkről, és ha a megegyezünk a tulajdonossal arról hogy megvesszük a motort ha minden rendben van.
 
A próbakör mint olyan:
A próbakör kényes, bizalmi kérdés. Sajnos megint azt kell mondani, nem megalapozatlan a félelem az eladók részéről a próbakör miatt.
Ha a motor károsodik, ellopják, stb. számtalan kényelmetlen szituáció csírája lehet.
 
Általánosan elfogadott hogy próbakörre menni csak a motorkerékpár vételárát letétbe helyezve lehet menni.
A próbakör alatt ne akard megmutatni a havernak hogy áll kerékre a paci, és nem túl korrekt azonnal egy gumi füstöléssel , vagy egy az utca végén leropogó második fokozattal kezdeni az ismerkedést. Tartsuk tiszteletben a tulajdonost! Lehet hogy hosszú éveken át féltve vigyázta a gépet.
Amennyiben nem áll rendelkezésre a vételár, meg lehet kérni a tulajt hogy vigyen minket el a próba karikára. Eközben legalább nem a vezetésre és az ismeretlen utakra kell figyelnünk, hanem utasként feltűnhet egy-egy gyanús zörej, vagy szokatlan viselkedés.
Ne sértődjünk meg ha az eladó szeretne meggyőződni róla hogy van e érvényes vezetői engedélyünk! Erre őt törvény kötelezi!
 
Amennyiben mindent letárgyaltunk és szóban megállapodtunk, már nem ildomos alkudozni.
Ha alkudni szeretnénk, tényekkel támaszuk alá az érvelésünket.
Ne „Fikázzuk” a másik ember motorját! Súlyos illetlenség.
Amennyiben nagyon nem tetszik az eladásra kínált portéka, meg lehet köszönni hogy megmutatta, és távozni.
Eladóként borzasztóan fárasztó végighallgatni azt a siránkozást ami az alkut alapozná meg, ha tudjuk hogy korrekt áron kínáljuk a gépet. Ha nem akarunk engedni az árból, mindenképpen tüntessük fel hogy FIX a megjelölt összeg.
Röviden a lényeg:
Csak illedelmesen. Ha nem akarjuk hogy végképp megsemmisüljön az a maradék kis társadalmi morál is ami maradt, tegyünk is érte."



(forrás: darazsgarazs online)